NAVigare necesse est

Egy szakmai konferencián az NGM főosztályvezetője azzal dicsérte a munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett új adózási formákat, hogy azok – az eva-val ellentétben – ösztönöznek a foglalkoztatásra és a beruházásra. 

Nem vitás, az eva elsősorban a magányos harcosok adója, azoké, akiknek a toll vagy a számítógép a fegyverük, és költségük ténylegesen alig van. Viszont lássuk be, elég sokan vannak az ilyenek. Ráadásul ők nem szívesen hagyják el a járt utat a járatlanért, még akkor sem, ha a másik forma esetleg némi többletbevétellel kecsegtet is. Az eva egyszerűsége az adminisztráció minimális volta sokak szemében nagyobb érték, mint néhány ezer forint megspórolható adó.

Ráadásul – és ez talán nem jön át elég határozottan a kommunikációban – az új „kislány”, a kata, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adója csak egy eléggé körülhatárolt adózó csoport számára választható. Nevezetesen az egyéni vállalkozókról és egyéni cégekről valamint a betéti és közkereseti társaságok van szó, az utóbbiakról is csak akkor, ha a társaságot kizárólag magánszemélyek alkotják. Kiesik tehát a legnépszerűbb társasági forma, a korlátolt felelősségű társaság. Nem vitás persze, hogy át lehet alakulni, vagy létre lehet új céget hozni, habár erre azért nincs sok idő: december 1. és 20. között lehet katát táncba vinni, azaz rá bejelentkezni.

Ne feledjük azonban, hogy akik "katázhatnak", vagyis az egyéni vállalkozók (és az egyéni cégek), illetve a közkereseti társaság tagjai, akárcsak a betéti társaság beltagja teljes vagyonukkal (beleértve a magánvagyonukat) felelnek a cég tartozásaiért. Kis méretük miatt üzleti tartozásaik általában nem nőnek magasra (és ezúttal cseppet sem jár tisztelet a kivételnek), az adóhatóság azonban ropsz-ropsz kioszthat nekik pár százezer forint bírságot mondjuk az adóbevallás elmulasztása, vagy bármely más eljárási hiányosság miatt. Az az adózás rendjéről szóló törvény ebből a szempontból nem tesz különbséget az adóalanyok mérete szerint.

Mindenképpen az előnyök között kell említeni, hogy az eva-val szemben a kata-t választó vállalkozások lehetnek alanyai az általános forgalmi adónak, ami azt jelenti, hogy a kimenő számláikban kötelesek felszámítani az áfá-t, de a bejövő számlákban szereplő forgalmi adót levonásba helyezhetik (ez utóbbi nem adatik meg az eva-soknak). Ennek kapcsán jegyzem meg, hogy az alanyi adómentesség választásának határa jelenleg 5 millió forint, elegáns lett volna ezt is 6 millióra emelni, ezzel aztán tényleg lehetett volna még egy lépést tenni az adminisztráció csökkentésének irányába. (Azóta elfogadta a Parlament a jövő évi adótörvényeket, és ebben már szerepel az alanyi áfa mentesség határának felemelése. Ismerjük el, ha valamit jól csinálnak!)

A másik új adó, a kiva, teljes nevén kisvállalati adó már sokkal többek számára elérhető - legalábbis elvben. Lényegében minden elterjedt vállalkozási forma (kivétel az egyéni vállalkozók és a nyílt körű részvénytársaságok) számára nyitva áll a lehetőség, ha a foglalkoztatottak átlagos létszáma 25 fő, az éves árbevétel pedig 500 millió forint alatt marad éves szinten, továbbá a mérlegfőösszeg sem haladja meg az 500 millió forintot. Kívánalom még, hogy az előző két évben ne legyen adószám törlése vagy felfüggesztése a cégnek.  

Az egyszerűség nem erénye ennek az adózási formának, de a lényeg, hogy számos korrekcióval módosítva a tárgyévi pénzforgalmi eredmény (nagyon durván ez a vállalkozói jövedelem) és a járulék alapot képező személyi jellegű kifizetések (ezek pedig az alkalmazotti jövedelmek, beleértve persze a vállalkozó ügyvezetői munkájáért járó juttatást is) 16 %-át befizetve kiváltható a társasági adó és a szociális hozzájárulás. Marad viszont a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás, meg persze az áfa is.

Őszintén szólva további alapos tanulmányozásra lesz szükség nemcsak az új adónem szabályainak megértéséhez, hanem annak megállapításához is, hogy egyáltalán megéri-e alkalmazni. Igaz, hogy a kiva-t választó cégeknek nem kell megfizetni a társasági adót, de annak a mértéke ebben a vállalati körben amúgy is csak 10 %, és az alapja is kisebb. Az is igaz, hogy nem kell a 27 %-os szociális hozzájárulási adót és a 1,5 %-os szakképzési hozzájárulást befizetni, de ennek valószínűleg akkor van nagyobb értéke, ha a vállalkozás aránylag kisebb eredményt nagyobb létszámmal állít elő.

Én problémának érzem az adóhivatal utóbbi időben gyakori túlzott szigorúságát ez alkalommal is: elég egy nyugtaadás elmulasztása miatt bírság, vagy 1 millió forint feletti adótartozás félhalmozódása (ezt minden negyedév végén megnézi a NAV), már mehet is vissza a vállalkozás a tételes elszámolók világába.

Végül, de nem utolsó sorban a régi vesszőparipám: talán nem elsősorban minisztériumi tisztviselőknek kellene ünnepelniük magukat, hogy milyen nagyot alkottak, hanem az adóhivatalnak kellene máris készen állnia a honlapján és mindenféle kiadványokban részletes szabálymagyarázattal, technikai segédletekkel, kalkulátorokkal. Így bizonyára csökkenteni lehetne a hibás választás miatti helytelen adózást is.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------