NAVigare necesse est

Szeptember eleji sajtóhírek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium 150-160 milliárd forint többletbevételt vár az adóbeszedés hatékonyságának növekedésétől 2013-ban. A Költségvetési Tanács elnöke, Kovács Árpád viszont nem sokkal később egy tv interjúban legalábbis felhúzta a szemöldökét erre, mondván, hogy 2011-ben is csupán 38-40 milliárdos bevételnövekedést lehetett ilyen úton elérni.

Az üggyel kapcsolatban van egy kis déja vu érzésem. Talán 2003-ban vagy 2004-ben történt. Az adóhivatal munkatársai szokás szerint részt vettek a költségvetés bevételi oldalának tervezésében. A pénzügyminisztériumi kollégák az egyes adónemekből származó bevételek tervszámát jó magasan akarták meghatározni, a mieink pedig tényadatokkal alátámasztva mondanivalójukat, igyekeztek kényelmesen teljesíthető bevételi számokat elérni. A tárgyalások utolsó szakaszába én is bekapcsolódtam. Akkorra már a több fordulós előkészítés eredményeként feszes, de teljesíthető tervszámok szerepeltek a költségvetés tervezetében. Az államtitkár viszont még további 40 milliárdot szeretett volna látni, mert ennyi még hiányzott a kiadási oldalon felsorolt tételek finanszírozásához. Kemény vitában úgy tűnt, hogy sikerült meggyőzni arról, nincs több mozgástér az egyes adónemekben.Ez a megbeszélés egy pénteki napon volt. Hétfőn a rádióból értesültem róla én is, hogy mégiscsak megvan a hiányzó 40 milliárd forrása: az adóhivatali munka hatékonyságának növekedése.

De vajon tényleg lehet-e ilyen módon növelni a költségvetés bevételeit? Valószínűleg igen, hisz nincs olyan rendszer, aminek ne lehetne javítani a hatékonyságán. Kérdés persze, hogy ez milyen mértékű lehet (és egyáltalán: ki lehet-e számítani előre, hogy milyen eredménnyel jár a jobban végzett munka.) Azt is meg kell jegyezni, hogy javulás mostanra tényleg csak a hatékonyság növekedésétől várható, miközben az utóbbi időben inkább csak az intenzitás növekedésével találkozhattunk. Aligha hinném, hogy az agyonhajszolt adóhivatali apparátusból még további többlet teljesítményt lehetne kifacsarni pusztán az ellenőrzések darabszámának növelésével. Minőségi változások kellenének, a gazdasági folyamatok jobb megértése, a módszertan fejlesztése, a munkatársak folyamatos képzése.

Véleményem szerint az igazi tartalék egyébként is inkább az adózási rendszer és nem az adóhivatal működésének hatékonyságának növelésében van. Az adójogszabályok átalakításával, az egyszerűbb, könnyebben áttekinthető, rugalmasabb fizetést biztosító eljárások bevezetésével egyrészt csökkenteni lehetne a hibás bevallások számát, másrészt be lehetne vonni olyan adózókat is az adófizetésbe, akiket épp az adózás bonyolultsága tart távol.Hogy ez tényleg így van, azt az egyszerűsített vállalkozói adó sikeres bevezetése igazolja 2003-ból.

Ami az adóhivatal működési hatékonyságát illeti, érdemes elgondolkodni az alábbi arányokon (a számok a NAV 2011. évi Bulletin című, éves tevékenységét bemutató kiadványából származnak). A NAV számláira összesen 9.324 milliárd forint érkezett be, ebből közel 6 ezer milliárd forint különböző adóbefizetésekből származott. Ehhez képest az adószakmai ellenőrzések során feltárt adókülönbözet mintegy 300 milliárd forint volt. Még ha fel is tételeznénk, hogy az ellenőrzések által "megtalált" valamennyi pénz befolyik a költségvetésbe (ami nyilván nem így van), ez akkor is csak kb. 5 %-a az összes adóból származó bevételnek.A NAV behajtási tevékenysége során nagyjából hasonló nagyságrendet, 338 milliárd forintot szedett be. Vagyis a költségvetés adóbevételeinek kilenc tizedét önkéntesen fizetik be az adózók! Persze nem vitás, hogy ha nem lenne az ellenőrzéstől való félelem, nyilván az önkéntes befizetési hajlandóság is sokkal kisebb lenne, de a tény akkor is igaz: minden 10 befizetett forintból 9-et nem kell kikényszeríteni. Innen már egyszerű a következtetés: ha az önkéntes adózás hatékonyságát csak 3 %-kal javítanák, akkor még túl is teljesülne az elvárt bevételnövekedés.Ugyanehhez az eredményhez közel 25 %-kal kellene javítani az ellenőrzés és a behajtás együttes hatékonyságán.

Vagyis ahelyett (de legalábbis amellett), hogy újabb és újabb, később esetleg az EU luxemburgi bírósága által elmeszelt csalafinta ellenőrzési megoldásokon törnék a fejüket az adóhivatalban, az adózókkal való együttműködésen alapuló, az önkéntes adózási hajlandóságot és képességet erősítő módszerek kifejlesztésével is érdemes lenne foglalkozni. Csak így van esély az adóbeszedés hatékonyságának jelentős mértékű javítására.