NAVigare necesse est

Nagyjából egy hete látott napvilágot egy kormány dokumentum, amely a jól csengő "Kiegészítő jelentés a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa által 2012. március 13-án a túlzott hiány eljárás keretében kiadott ajánlás megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről" címet viseli. A rövidke iromány első felében egy makrogazdasági elemzés, második felében pedig a pótlólagos egyenlegjavító intézkedések felsorolása szerepel.

Habár talán érdemes lenne elgondolkozni azon is, hogy vajon tényleg csak a pénzügyi szférán vannak-e újabb és újabb fogáslehetőségek (bankadó és tranzakciós adó), ennek részletes kifejtésétől eltekintek. Úgy tűnik, az egész világ, de legalábbis az Európai Unio ebbe az irányba halad. Épp a napokban fogadtak el egy (igaz, némiképp másfajta) tranzakciós adóról szóló elképzelést, és még Barroso elnök is azért lelkesedett, hogy végre a bankok és nem a lakosság viseli majd a terheket. De azt azért mégiscsak hozzáteszem, hogy a modern gazdaság egyes területei oly szoros kapcsolatban vannak egymással, hogy nem lehet azt mondani: ha terheljük a bankszférát, azzal mentesítjük a termelőket és a lakosságot. 

Fordítsuk figyelmünket a gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedésekre. 

Ami a pénztárgépek on-line felügyelete valamivel korábbi ötlet, de mivel a dokumentum is ezzel kezdi, nézzük, mi várható ettől. No, nem pénzügyileg, mert az lényegében kiszámíthatatlan, hanem a napi működés szintjén. Ha az a cél, hogy ne lehessen manipulálni a bevételekkel, ezt biztosíthatnák az u.n. "fekete doboz"-ok, amelyek jelenleg is tartozékai a pénztárgépeknek és rögzítenek minden adatot. Elvben ehhez a boltosnak nincs hozzáférése, viszont egy ellenőrzés során innen ki lehet venni a szükséges információt (amit rendszeresen meg is tesznek az adóhatóság revizorai). Azt technikailag elég nehezen tudom elképzelni, hogy a falusi kis vegyesbolt pénztárgépe közvetlenül a NAV-nak jelent minden egyes beütött tételt, de nem is nagyon van ennek értelme, merthogy ott pont az a probléma (persze ha van egyáltalán probléma), hogy be sem ütik a tételeket a pénztárgépbe. Ahol ez a dolog viszonylag könnyen megoldható, az a nagy áruházláncok sok-sok egyidejűleg működő pénztárgépe. Ilyen helyen viszont mindent beütnek a kasszába, tehát ezeknek a pénztárgépeknek a figyelése csak akkor hoz többletbevételt a költségvetésbe, ha azt feltételezzük, hogy valamikor a kasszazárás és az adóbevallás között belenyúlnak az adatokba. Azt sem látom egészen világosan, hogy mi lesz az adatokkal a NAV-ban. Valaki folyamatosan figyeli, hogy mi történik az ország több ezer kereskedelmi egységében? Van arról van szó, hogy a pénztárgépbe szerelt fekete doboz helyett ezentúl egy hatalmas szerveren gyűjtik majd az adatokat? De meddig? Az adófizetési kötelezettség elévülési idejének végéig? Ha többet tudunk majd erről az ötletről, jobban meg lehet ítélni a hasznosságát. 

A készpénzforgalom korlátozását sem új találmány. Talán 2003-ban vagy 2004-ben már volt hasonló kezdeményezés. Akkor elég nagy ellenállásba ütközött, és néhány hónap után meg is szüntették az alkalmazását. Emlékszem azt a példát hozták fel vele szemben, hogy ha van egy fuvarozó vállalkozás egy faluban, ahol egyetlen benzinkút van, és a fuvarozó 3 teherautóját helyben tankolja meg (ami nagyon rendjén való dolog, mert ezzel segíti lakóhelye gazdasági fellendülését), akkor ez ugyanazon felek közötti ugyanazon ügyletnek minősül. Mivel ez összegszerűségében nagy valószínűséggel túlmegy az értékhatáron, nem fizethetnek készpénzzel a sofőrök a benzinkútnál, és ez milyen nagy baj. Ez az érvelés már akkor is nagyon erőltetettnek tűnt számomra, manapság pedig, amikor a bankkártyák már örvendetesen elterjedtek, egyenesen értelmetlen. Ebből nyilván kitűnik, hogy a magam részéről nagyon támogatom ezt a változást. Nyilvánvalóan erőteljesen visszaszorítja majd a fiktív számlák használatát, hiszen lássuk be: ritkán életszerű, hogy egy másfél milliónál is nagyobb volumenű ügylet ténylegesen készpénzzel bonyolódik. A fiktív számlák pedig egyrészt hamis áfa visszaigénylést, másrészt alacsonyabb fizetendő társasági adót jelentenek, és ennek visszaszorítása valóban elemi érdeke nem csak a költségvetésnek, de a tisztességes vállalkozóknak is. Ugyanakkor látni kell, hogy különösen a mezőgazdasági termelőktől történő felvásárlás során a készpénznek nem nagyon van alternatívája. Ott ahol ezek az ügyletek lebonyolódnak, nem lehet bankkártyát használni, a termelők jó részének még bankszámlája sincs. Itt biztosan lesznek problémák. De vannak egyéb kétségeim is. Megvan rá az esély, hogy ez a rendelkezés az eddig szürke szférában tevékenykedők egy részét teljes egészében a fekete gazdaság felé tolja. Eddig legalább a számlával papíron volt valami nyoma a gazdasági eseménynek, most már az sem lesz.

A tételes adóbevallás ötlete is felmerült már korábban. A kormány dokumentum is utal a közösségi (EU-s) kereskedelemben használatos összesítő jelentésre, amelyben valóban tételesen, partnerenként kell feltüntetni a beszerzési értéket. Ugyanakkor rossz példaként szeretnék utalni az EU csatlakozás évében meglehetősen nagy port felvert adóhatósági gyakorlatra. Ekkoriban ugyanis a pénzügyminiszter arra utasította az APEH-ot, hogy az áfa kiutalások előtt részletesen vizsgálja meg, és a külföldi társ-adóhatóságok bevonásával kontrollálja le, hogy stimmel-e a másik oldalon is a magyar cég által beírt adat. Ez egyrészt roppant időigényesnek bizonyult, és nagyon elhúzta az áfa kiutalásokat, másrészt számtalan apró tényező miatt kialakult eltérések értelmezése sem volt mindig egyszerű. Nyilván ez esetben országon belüli összehasonlításokról lesz szó, ami jelentősen leegyszerűsíti a dolgokat. Én pusztán arra szeretnék figyelmeztetni, hogy az apróbb eltéréseknek ezer oka lehet az adókikerülési szándékon kívül. Jó lenne, ha az adóhatóság nem automatikusan utasítaná el a visszaigénylést ha eltérést észlel a két oldalon, hanem érdemben vizsgálná meg az okokat. A részletes szabályozást még nem látjuk, de nagyon tudnám üdvözölni, ha belekerülne a jogszabályba, hogy ha a mindkét oldalon egyeznek a számok, akkor az adóhatóság mérlegelés nélkül elfogadja a vevőnél a levonásba helyezett áfá-t amennyiben a számla kibocsátója befizentedő adóként ezt az összeget beállította és kötelezettségének eleget is tett. Később persze tartalmi vizsgálatot lehet végezni, de az már utólagos vizsgálódás lesz. 

A "számos új eszköz került bevezetésre" kezdetű bekezdés, amely "az egyes gazdasági események vizsgálatá"-ről szól oly mértékben nélkülözi a konkrétumokat, hogy nyugodtan tekinthetjük egyszerű ijesztgetésnek is. Nem vitatom persze, hogy vannak ilyen módszerek, de én még eddigi tevékenységem során nem találkoztam velük.

A 200 %-os adóbírság elég fenyegetően hangzik, viszont bizonyos esetekben már most is alkalmazható. Az adózás rendjéről szóló törvény már most is szó szerint azt tartalmazza, amit a kormány dokumentum most mint jövőbeni lehetőséget említ,  azaz hogy a bevétel eltitkolásával valamint a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával és megsemmisítésével összefüggésben feltárt adóhiány esetében van ilyen súlyos bírságnak helye. Ebben sincs tehát semmi újdonság. Ha arról van szó, hogy a 200 %-os bírság alkalmazhatósági területét kibővítik, akkor azért vannak aggodalmaim. Ha biztosak lehetnénk abban, hogy adóhatóság ezt a brutálisan magas bírságot valóban csak azokkal szemben alkalmazza, akik tudatosan és "üzletszerűen" adócsalásra építik a vállalkozásukat, akkor rendben lenne a dolog. A NAV napi gyakorlatát ismerve azonban félő, hogy ilyen súlyos bírságok szakadnak a jogszabályt egyszerűen csak hibásan értelmező, vagy a bevallásában pusztán csak tévedő adózók nyakába. 

A KKV szektorra kidolgozott új adónemekkel egy későbbi bejegyzésben részletesen szeretnék majd foglalkozni, de az első számítások nem igazolják egyértelműen ezek vonzóságát.

Hogy lehet-e mindebből 60 milliárd többletbevételhez jutni? Nem tudom megmondani. A készpénzforgalom korlátozása, és a tételes áfa bevallás biztosan hozhat többletbevételt. Továbbra is hiányolom azonban azokat a lépéseket, amelyek nem szigorítással és fenyegetéssel, hanem a jószándékú és tisztességes adózók segítésével kívánnák növelni a költségvetés bevételeit.

-------------------------------------------