NAVigare necesse est

Némi lendületvesztés után szeretném újra mozgásba hozni a blogot. Ennek egyik eszköze, hogy  hétvégeken reagálnék egy-egy olyan hírre vagy eseményre, amely az előző héten az adózással kapcsolatban napvilágot látott, illetve történt. Ennek a rovatnak a címét az egyik kedvenc blogomtól kölcsönöztem. Hét közben jönnének a komolyabb bejegyzések, de mivel az internet számos pontján hozzá lehet jutni az adózással kapcsolatosan is információkhoz, ezek is inkább szubjektív vélemények lesznek semmint oktató anyagok. Majd meglátjuk. Minden véleményt örömmel fogadok.

Január 30-án, szerdán érdekes cikk jelent meg az Index-en. A kiváltó ok a NAV honlapján olvasható "A társas vállkozók, társas vállalkozások, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői járulék- és egészségügyi hozzájárulás, valamint szociális hozzájárulási adó fizetésének alapvető szabályai 2013." című tájékoztatás. Ezen belül is az az okfejtés, amely szerint a hiába választotta a főállású státuszt a kisadózók tételes adójának (KATA) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, ettől még meg kell fizetnie a különböző járulékokat, ha társas vállalkozásban személyes közreműködőként is részt vesz.  (Ha valaki nem tudja miről van szó, akkor érdeklődés hiányában valószínűleg amúgy sem jutott el idáig a cikk olvasásában, de ha elolvassa az Index cikkét, akkor jobban képbe kerül.) Nem sokáig váratott magára Angyal József okleveles adószakértő válasza a hvg.hu oldalon, aki ezúttal tőle szokatlan visszafogással mindössze "csacsiságnak" nevezte a NAV álláspontját, és hangsúlyozta, hogy az téves jogértelmezésen alapul. Lényegében arra biztatja az érintetteket, hogy függetlenül az adóhatóság nyilvánosságra hozott álláspontjától nem fizessék meg az adókat és járulékokat a kötelező járulékszintig azokban a társas vállalkozásokban, ahol személyes közreműködők. 

Való igaz, a jogszabály nem ad egyértelmű eligazítást, ezért helye van a jogértelmezésnek. Mind a NAV, mind pedig Angyal József okfejtése logikus. Én magam azonban hajlok arra, hogy ilyen esetben mégis inkább az adóhatóság álláspontját fogadjam el, mert az végeredményben nem más. mint egy előzetes figyelmeztetés: ők ebben a felfogásban fogják vizsgálni a főállású KATA-s egyéni vállalkozók más társas vállalkozásokban betöltött vezető tisztségeit.

Ugyanakkor nem árt néha számolni. Tegyük fel, hogy valaki KATA-s egyéni vállalkozó, és egyidejűleg tulajdonos egy kft-ben, ahol ügyvezető is. Tegyük fel továbbá, hogy a kft. bevételei legalább 1,6 millió forinttal meghaladják a költségeket, azaz ennyi az adózás előtti nyeresége. Angyal József jogértelmezése szerint ha az egyéni vállalkozó főállásúként jelentkezik be, akkor éves szinten 12x50 ezer=600 ezer forint kisvállalkozói tételes adót fizet, a kft.-ben pedig nincs más kötelezettsége, csak az 1,6 millió forint után egyrészt  10 % társasági adót (160 ezer forint) fizetni, majd a maradék 1.440 ezer forintot osztalékban felvenni, és az után megfizetni 16 % személyi jövedelemadót és 14 % EHO-t, azaz összesen  432 ezer forintot. Mindent egybevetve (KATA+TAO+SZJA+EHO)  1.192 ezer forint közterhet kell az év során befizetnie. Hangsúlyozom, ez a számítás nem tartalmazza azokat a járulékokat, amelyeket a NAV jogértelmezése szerint a személyes közreműködőnek fizetnie kellene, ha nem fizet máshol járulékot.

Nézzük most azt a változatot, amikor a magánszemély teljes munkaidős  alkalmazásban áll saját vállalkozásánál mint ügyvezető. A havi bruttó munkabére 100 ezer forint. (Ez meghaladja a minimálbér 2013-re érvényes 98 ezer forint/hó minimumát, de nem éri el a garantált bérminimum 114 ezer forintját, de hát az ügyvezetés nincs is szakképzettséghez kötve.) Az egyéb feltételek változatlanok. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó lehet mellékállású, így a fizetendő KATA 12x25 ezer = 300 ezer forint. A kft.-ben kifizetett havi 100 ezer forint munkabérre egyrészt rárakódik 28,5 % szociális hozzájárulási adó+szakképzési járulék, ez éves szinten 12 x 28,5 ezer = 342 ezer. A magánszemély által fizetendő jövedelemadó és járulékok (16+10+8,5 %) éves összege 12 x 34,5 = 414 ezer. A kifizetett munkabér és közterhei miatt a vállalkozásnak 1,6 millió forint helyett csak 58 ezer forint adózás előtti nyeresége képződik, amiből 5,8 ezer forint társasági adót kell fizetnie, a maradék 52,2 ezer forint osztalék után pedig 15,2 ezer forint SZJA-t és EKHO-t. Az összes közteher ebben a változatban 1.077 ezer forint, azaz kevesebb, mint az előző verzióban. Ráadásul a helyi adóval még nem is számoltunk, ami önkormányzatonként különböző lehet, de további 20-30 ezer forinttal rontja az előző verzióban elérhető pozíciót, ha pedig az ügyvezető valamelyik, 2013-tól kedvezményezett csoportba esik a szociális hozzájárulási adó számítása szempontjából (25 év alatti, 55 év feletti, gyesről visszatérő stb.), akkor ez több mint 170 ezer forinttal  kevesebb befizetési kötelezettséget jelent az alkalmazott ügyvezető esetén.

Látható tehát, hogy egy kifejezetten életszerű helyzetben egyáltalán nincs szükség sajátos jogértelmezésekkel kísérletezni. Régi igazság: konkrét helyzetben csak a konkrét számítás mondja meg, hogy mi a követendő magatartás.