Korábban már írtam a magyar adórendszer két új tagjáról, a kisadózó vállalkozásokk tételes adójáról (KATA) és a kisvállalati adóról (KIVA). Az alábbi rövid írás azoknak szól, akik töprengenek az áttérésen.
A kisvállalati adót alapvetően két tétel után fizetjük meg: a pénzforgalmi eredmény, illetve a bérek után. Ez utóbbi alappal akkor is számolnunk kell, ha a pénzforgalmi eredményünk negatív. Érdemes eltöprengeni azon, milyen megtakarítást jelent nekünk a kisvállalati adó, ha csak a bérekkel számolunk. Az odáig szépen hangzik, hogy normál esetben a bérek után most 28,5 % a közteher (27 szociális hozzájárulási adó + 1,5 % szakképzési hozzájárulás), de azzal is számolnunk kell, hogy 2013. évre egy csomó szociális hozzájárulási adót csökkentő tételt hoznak be. Ráadásul az új kedvezmények nagy része már nem követeli meg, hogy kívülről vegyünk fel munkaerőt (azaz növeljük a foglalkoztatást), a 2013. január 1-én állományba lévőkre is alkalmazhatók (vagyis az új szabályok jutalmazzák a munkahelyek megőrzését is). Nem véletlenül hívják a kedvezményeket bevezető törvényt munkahelyvédelmi programnak. Számolhatunk a pályakezdők, a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a szülésből visszatérők, a szakképzettség nélküliek foglalkoztatásának kedvezményével, sőt alanyi jogon fog járni jövőre a nettó bérek megtartása érdekében bevezetett kedvezmény. Ez utóbbihoz ugyanis nem feltétel, hogy a 2012. évben előírt béremelést utólag megcsináljuk.
Nézzünk egy egyszerű példát (az adozona.hu oldalon elérhető kalkulátor felhasználásával)! egy olyan cégnél, amelyeknek évi 100 millió forint az árbevétele, a dolgozó létszám 20 fő és a dolgozóknak kifizetett bruttó munkabér éves nagysága 30 millió forint. A dolgozók összetétele miatt a szociális hozzájárulás kedvezménye átlagosan 10 %. a számítások során figyelemmel leszünk a helyi iparűzési adóra, de más helyi adóval nem számolunk.
Magas (40+30=70 millió forint) a munkabért is tartalmazó költség esetén a társasági adó körben maradó vállalkozás nettó jövedelme kicsivel 6 millió forint alatt, a kisvállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozás jövedelme valamivel 7 millió forint alatt alakul. Alacsonyabb (20+30=50 milliós) költségnél közelebb kerülnek egymáshoz az elérhető jövedelmek, 17,5-18 millió forint között, mindössze 350 ezer forint különbséggel, de még mindig a kisvállalkozói adó javára. Alacsony (5+30=35 millió forintos) költség esetén már egészen közel, mindössze 200 ezer forintra van egymástól a két adózási forma esetén elérhető jövedelem, de itt már a társasági adó a kedvezőbb. Persze ha nem lehet érvényesíteni a szociális hozzájárulás kedvezményeit, akkor egyértelműen a kisvállalkozói adó a kedvezőbb.
Mindazonáltal célszerűnek tűnik megfogadni azt a tanácsot, amely szinte minden, a témával foglalkozó tanácsadói oldalon megtalálható: mindenki végezzen alapos számításokat a saját adataival, mielőtt dönt.
----------------------------------------------------------------------------------------------------
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.