"Orbán Viktor szerint szükség lenne egy, a luxuscikkekre kivetett 35 százalékos adókulcsra, de – mint fogalmazott – erről valószínűleg vita lenne a nemzetközi szervezetekkel"- írják a hírportálok és idézik az újságok.
A különleges, főként csak nagy jövedelműek által fogyasztott termékekre kivetett különadó nem új találmány, amint azt pl. az index cikkéből is tudjuk. Ennek a módja azonban nem a hozzáadott érték adó (magyar neve: áfa) speciális kulcsának bevezetése, hanem egy új fogyasztási adó (Magyarországon jövedéki adónak hívják) bevezetése lehetne. A lényeges különbség a kettő között, hogy a fogyasztási adót csak az adott termék életpályájának kezdetén (tehát a gyártást követően, vagy az országba történő behozatalkor) kell megfizetni, és aztán ez az adó "beépül" a költségek közé. A hozzáadott érték adót viszont levonásba lehet helyezni (népiesen szólva: visszalehet igényelni), ha nem végső fogyasztáshoz, hanem egy újabb termék vagy szolgáltatás előállításához használják fel gazdasági tevékenység keretében. Közismert tény, hogy a magasabb adó hajlamosít az adócsalásra, különösen ha nemcsak eltagadni, hanem megszerezni is lehet csalárd módon, fiktív visszaigényléssel, ezt tehát célszerű elkerülni. Az index idézett cikkében szereplő javaslat viszont (maradjon meg a luxuscikkeken is a normál, 27 %-os áfa, viszont vezessenek be rájuk - a cigarettához és az alkoholtermékekhez hasonlóan - egy plusz 8 %-os jövedéki adót) ugyanazt a pénzügyi célt éri el, de sokkal elegánsabb, és szakmailag is korrektebb módon, nem is beszélve arról, hogy a nemzetközi elfogadtatása is könnyebb lenne.
Vegyük észre, hogy a luxusadó emlegetése a jelenlegi gazdaságpolitika válasza az egy kulcsos jövedelemadót szociális oldalról is támadó vádakra. Az az adózásfilozófiai döntés, amely a jövedelemadóról a fogyasztási adók irányába tolja az adóztatást önmagában még nem kifogásolható. "A pénzt - akármilyen módon is keresték - előbb-utóbb fogyasztásra elköltik, és majd akkor vesszük el belőle, ami az államnak jár" - véli ez az álláspont. Egy olyan közegben, ahol hagyománya van a jövedelmek eltitkolásának és a fekete gazdaságnak, ez a megközelítés akár indokolt is lehet. A luxusadó tehát a magasabb jövedelemadó-kulcs megfelelője ebben a gondolati rendszerben.
Mégis van itt néhány kérdés. Az egyik, hogy mit minősítenek majd luxuscikknek? Ha túl széles a kör, akkor valójában a pótlólagos adóztatás csak egy újabb általános teher burkolt bevezetése lenne. Ha túlságosan szűk, akkor pedig a költségvetés nem jut hozzá annyi bevételhez, amennyit remél ettől az új adónemtől. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az a nagyobb jövedelemmel és nagyobb igényekkel rendelkező réteg, amely az adóztatandó termékeket vásárolja, meglehetősen mobil, és ha nagyon nem éri meg idehaza megvenni valamit, könnyen áthelyezheti a vásárlásait külföldre, és akkor még az áfá-ról is lemondhat a költségvetés.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.